"Így lettem menyasszony
Megismerkedésünkig én inkább hétköznapi átlagos életet éltem, szerettem a királylányos meséket, mindig elkápráztattak, de soha nem hittem abban, hogy egyszer csak betoppan a szőke herceg fehér lovon az éltembe, és onnantól minden más lesz. Szerencsére tévedtem és a tündérmesék valósággá is válhatnak. Igaz nem szőke, és nem fehér lovon érkezett a királyfi, csak egyszerűen leült mellém egy munkahelyi tréningen. Ilyen egyszerűen kezdődött a tündérmese.
Ám a mi mesénk, nem a romantikus, rózsaszín felhőkben repkedő, csöpögős történet. A mienk a vidám, vicces dolgokkal megfűszerezett bolondos történet.
A legkiemelkedőbb fejezet a lánykérés, ami annyiban illik a mesék világába, hogy a 4. Hónapfordulónkon történt. Tényleg soha nem tudtam volna magamról elképzelni, hogy rám talál a lovagom, és 4 hónap múlva már a menyasszonya leszek. Ez nem az én életem történetébe illett bele. Ilyen csak az új életembe fordulhatott elő, ami akkor kezdődött, amikor ő leült mellém.
Kivettünk pár nap szabadságot, és elmentünk Gyulára pihenni. Én még soha nem jártam ott, már nagyon el szerettem volna menni, hogy megismerjek még egy szép várost Magyarországon. Olyan helyre akartunk menni, ami mindkettőnknek újdonság lett volna. Kilőttünk pár helyet a listáról, ahol már valamelyikőnk járt, és végül Gyulát választottuk. Indulásunk reggelén amikor elkezdtük nézegetni a térképet, hogy mégis pontosan hova is megyünk, tűnt furcsának a dolog, meglepően sokat tudott a városról. Akkor árulta el, hogy ő igazából már járt Gyulán, de úgy gondolta, hogy ezt nem árulja el nekem, mert velem is szívesen is eljönne újra.
Szóval elindultunk, aznap volt a hónapfordulónk. Különösebben nem „ünnepeltük” meg őket soha, csak mindig csináltunk valami különlegesebbet.. csónakázás a városligeti tavon, és hasonlók. Úgy gondoltam, hogy az a nap attól lesz különleges, hogy lemegyünk Gyulára, nem is sejtettem, hogy mi vár rám.Délután megérkeztünk, sétáltunk, megnéztük a várost. Majd visszamentünk a szállodába vacsorázni. Amikor végeztünk már késő volt. És megkérdezte, hogy van-e kedvem sétálni még egy kicsit a városban. Elgondolkoztam a kérdésen, mivel már elég fáradt voltam, de éreztem, hogy ő szívesen sétálna még, így elindultunk.
Már besötétedett, a lámpák világítottak, nagyon hangulatos volt a város. Sokat sétáltunk. Hazafele amikor átsétáltunk egy kis aranyos hídon a csatorna felett, én mondtam neki, h csókoljon meg a híd közepén.. ő megkérdezte, hogy miért, ez valami különleges dolog, ami jelent is valamit, én mondtam, hogy nem csak romantikus. Így hát megcsókolt, és sétáltunk tovább.. Ezt a részt, ő mindig úgy szokta mesélni, hogy ott elgondolkozott, hogy milyen lenne ott megkérni a kezem, de rájött, hogy ez túl átlagos csöpögős lenne, és mindenki arra számítana a történet azon pontján, h megcsókolt majd letérdelt, és megkérte a kezem, de milyen már olyan módon megkérni a kezem, ami várható.. ő valami különlegeset, meglepőt akart.
A sétánk közben sok ékszerbolt előtt elhaladtunk. Addig a napig mindig odarángattam őt, a kirakathoz, és mutogattam neki az eljegyzési gyűrűket. Nem utalásnak szántam, csak vicces egy srácot ilyennel szívatni, és értette ő a poént, és nem vette célzásnak. De aznap úgy döntöttem, hogy szegény szenvedett már eleget, most már nem fogom olyan ékszerbolthoz oda rángatni, ahol eljegyzési gyűrűk is vannak. Persze ez nem zárta ki az összes többi ékszerboltot, és délután már elsétáltunk egy előtt, aminek a kirakatában szép tarka dolgok voltak, így ahhoz odarángattam.. nézegettük a kirakatot, és volt pár vicces szerintem férfi gyűrű is a kirakatban. A vastagabb fajták, amikbe valamilyen minta van belevésve. Azokon nevetgéltünk. Majd közölte, hogy szerinte van itt egy szép gyűrű is. Én ironikusnak gondoltam a megjegyzését, és elkezdtem kérdezgetni, hogy melyikra gondol, a halálfejesre, vagy a marihuána mintásra, esetleg az ementáli sajthoz hasonlóan lyukacsosra, és ő mindre csak azt mondta, hogy nem, nem az. A pár kérdés után ránéztem az arcára, és nagyon aranyosan mosolygott, és mondta, hogy nem azok, hanem nála... és elővette háta mögül a kezét és kinyitotta a gyűrűtartót, és elővette azt a gyűrűt, aminél szebbet még soha se láttam. És megkérdezte, hogy „ Leszel a feleségem?” Én annyira meglepődtem és boldog voltam, és el se tudtam hinni, meg minden egyéb, hogy csak a nyakába ugrottam, az volt a válaszom, hogy „Hát na-ná!” majd megcsókoltam. Még pár percig fel se tudtam fogni, h mi történt, könnyeztem, ugráltam, közben tapsoltam, hogy juppéé a menyasszonyod vagyok. Majd miután magamhoz tértem, rájöttem, hogy az volt a válaszom, hogy hát na-ná, amin megijedtem, hogy őt zavarta, hogy még egy értelmes választ se tudtam adni, nem azt mondtam,hogy igen, hanem, hogy hát na-ná, de ő csak nevetett, hogy ennél jobb választ nem is mondhattam volna, hisz ebből érezte, hogy mennyire meglepődtem, és örültem. Az egész nyaralásunkról csak olyan képeket tudtam készíteni, amibe belóg a kezem, és látszik a szép gyűrűm, ami nem olyan, mint a tradicionális darabok, mert tudta, hogy az nekem nem tetszik, nem egy sima körív, hanem kb 1,5 körív, ami nem záródik össze, és tökéletes, pont rám szabták. Elmesélte, hogy onnan tudta a méretemet, hogy egyszer ellopta az összes gyűrűmet. Berajzolta, hogy meddig mennek fel az ő ujjára, és bevonalkázott újjal ment az ékszerészhez, csak szegény félt, mert tudta, hogy nem az összes gyűrűmet a gyűrűsujjamon hordom, hanem párat a középsőn. De sikerült megtalálnia a tökéletes gyűrűt!
Azóta sokszor elmeséltük a történetet az ismerősöknek, és tényleg mindenki arra számít a kis hidas résznél, hogy ott kéri meg a kezem.. és hogy nem így történt, tényleg sokkal inkább illik hozzánk."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése