Zsófit és Marcit egy nagyon különleges videó által ismertük meg, amelyet a "Nyerj meg minket esküvői fotósodnak!" játékunkra küldtek. A lánykérést örökítette meg, nem is akármilyet... Marci a Műjégpályán kérte meg Zsófi kezét sok-sok barát segítségével... A bejegyzés végén megnézhetitek! ;)
Így hát hosszas hezitálás után mégiscsak az volt kézenfekvő, hogy a Városligetben készüljenek el a jegyes fotóik.
Korán érkeztünk és aggodalommal telve üldögéltünk a megbeszélt helyen, mert elfelejtettük elkérni Zsófi telefonszámát. Gondoltuk, csak megismerjük őket a videó alapján... és tudtuk, hogy valószínűleg lufi is lesz náluk... :) Zoli minden potenciális pár közeledésekor felkiálltok, hogy ők azok...na, persze, hogy nem...:) Végül már egészen távolról biztosak lehettünk az érkezésükben: két mosolygós, kedves fiatal és négy piros szív közelített felénk.
Elindultunk hát a közös fotózásra. Kicsit felrúgva az eredeti ötletet, mindannyian lemondtunk a csónakázásról és csak sétáltunk, hol tudatosan, hol csak úgy bolyongva.
Hogy mennyire kicsi a világ, rögtön az első percekben kiderült. Zsófi most arra a főiskolára jár, ahová én is korábban, megtaláltuk hát gyorsan a közös témát. :)
A nyalókás képek megfelelő háttere felé haladva arra is fény derült, hogy bizony Marci semmit sem tudott arról, hogy Zsófi nevezett a játékra. Sőt, egyenesen viszolyog a fotózkodástól, így hatalmas kérdés volt Zsófi számára, hogyan fogadja majd a fotózás hírét. Szerencsére Marci bátran rászánta magát és egészen kiválóan alkalmazkodott a "kihíváshoz". :)
(A rettenetes ízű, ámde mutatós nyalókákért hála Áginak és Petinek! :) )
Út közben még egy esküvőnek is szemtanúi lehettünk, íme a találkozás:
Aztán indultunk tovább... szökdécselve, meg-megállva vagy csak úgy romantikusan...:)
Az is megesett, hogy félre navigáltam a kis csapatot... hát mi tagadás, régen jártam játszótéren a Városligetben ... most sem tettük... :) Mire Zoli talán legkedveltebb helyéhez értünk, sajnos már szemerkélt az eső, persze ez bennünket egyáltalán nem tántorított el, maximum csak attól, hogy Zsófi és Marci belemenjen a vízbe, mert lehűlt az idő is.
Végül a sétánk a parkoló mellett záródott. Jól is jött, mert a fotózás végeztével szakadni kezdett az eső, így gyorsan autóba pattanhattunk mindannyian... előtte viszont nagy feladat várt Marcira, ki kellett bogoznia a lufik összekuszálódott szálait, mert Zsófi szerette volna, ha két szív velünk tart haza... :) Mi örömmel nézegettük otthon a plafonról csüngő lufikat, Pelyhes (a cicánk) viszont sehogysem értette ezt a különös dekorációt és ahányszor rápillantott, rögvest menekülőre fogta...elvégre ki tudja, mire képes ez a lógó micsoda...:D
Mielőtt lezárnám a blogbejegyzést... természetesen nem maradhatott ki az esernyő a jegyes fotózásból...
...hogy miért? :)
A lánykérés miatt! :)
Így hát hosszas hezitálás után mégiscsak az volt kézenfekvő, hogy a Városligetben készüljenek el a jegyes fotóik.
Hogy mennyire kicsi a világ, rögtön az első percekben kiderült. Zsófi most arra a főiskolára jár, ahová én is korábban, megtaláltuk hát gyorsan a közös témát. :)
(A rettenetes ízű, ámde mutatós nyalókákért hála Áginak és Petinek! :) )
Aztán indultunk tovább... szökdécselve, meg-megállva vagy csak úgy romantikusan...:)
Végül a sétánk a parkoló mellett záródott. Jól is jött, mert a fotózás végeztével szakadni kezdett az eső, így gyorsan autóba pattanhattunk mindannyian... előtte viszont nagy feladat várt Marcira, ki kellett bogoznia a lufik összekuszálódott szálait, mert Zsófi szerette volna, ha két szív velünk tart haza... :) Mi örömmel nézegettük otthon a plafonról csüngő lufikat, Pelyhes (a cicánk) viszont sehogysem értette ezt a különös dekorációt és ahányszor rápillantott, rögvest menekülőre fogta...elvégre ki tudja, mire képes ez a lógó micsoda...:D
Mielőtt lezárnám a blogbejegyzést... természetesen nem maradhatott ki az esernyő a jegyes fotózásból...
...hogy miért? :)
A lánykérés miatt! :)
Szólj hozzá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése