A mai történetben van valami igazán bensőséges, talán Tokaj miatt, talán a sátor miatt, talán úgy az egész egyszerűsége és nagyszerűsége miatt. :)
Kaptunk hozzá egy fényképet is, amit megmutathatunk Nektek is! :)
"Szeretném megosztani Veletek a mi legkedvesebb történetünket.
Több, mint 7 évvel ezelőtt történt, hogy vidékről (Nyíregyházáról) lementünk a családommal Tokajba egy kicsit pihenni, napozni, strandolni a Tisza partjára.
Figyelmes lettem egy sármos fiúra, aki nagyon figyelt minket, először csak arra gondoltam, hogy azért, mert annyit szerencsétlenkedtünk egy napernyővel, egyszerűen képtelenek voltunk leszúrni a homokba.. :))
Aztán édesanyámmal elmentünk lángosozni és pont egyedül maradtam egy asztalnál, amikor ez a nagyon sármos fiú odajött hozzám és rendkívül frappáns módon meghívott egy bambira :) Mint később kiderült, ő szentül meg volt győződve arról, hogy direkt úgy intéztem, hogy egyedül maradjak, hogy ő odajöjjön hozzám. Elfogadtam a meghívását, viszont őszintén szólva alig vártam, hogy elfogyjon az a bizonyos bambi, annyira rosszul éreztem magam, nagyon nem volt szimpatikus a fiú.. Aztán amikor megittuk az üdítőt, megkért, hogy ne menjek még vissza a családomhoz, még üljünk le picit a fűbe beszélgetni.. És akkor ott valami teljesen átfordult. Úgy éreztem, hogy végre önmagát adja, észrevette, hogy én igazából rá lennék kíváncsi, nem a körítése. Sokat beszélgettünk, megnéztük együtt a naplementét, és még tüzet is rakott nekem, hogy ne fázzak. Na ezen a ponton biztos voltam benne, hogy igazi férfival van dolgom :))
Szerintem azt mondanom sem, hogy ugyanez a történet az ő elmondásában telesen másképp hangzana :)
Viccet félretéve, fülig beleestünk egymásba, de sok esélyt nem adtam kettőnknek, ő budapesti, én nyíregyházi és egyébként is túl szép lett volna, hogy igaz legyen :)
Na hát ennek a sármos fiúnak vagyok most a menyasszonya :) Tokajban kérte meg a kezem tavaly, ahová megismerkedésünk óta minden egyes évben visszajárunk ugyanazon a napon, amikor találkoztunk. Nagyon egyszerű, de csodálatos és megható lánykérés volt. Szakadt az eső és mi a sátorban kuporogtunk. Megkért, hogy forduljak el, amíg előkotorja az évfordulós ajándékomat. Mire visszafordultam, már ott térdelt, és azt mondta, idén nem ad semmit, hanem ő kéri tőlem a világ legszebb ajándékát, hogy legyek a felesége. :)) Én hangosan zokogtam, annyira megható volt. És csak miután kisírtam magam, akkor vettem észre, hogy egy csodaszép gyűrű van a kezében, viszont az "igen"-t meg kellett ismételnem, mert nem hallotta a sírástól :))
Szóval ki is tűztük a nagy napot, idén megünnepeljük a rokonainkkal és a barátainkkal, hogy férj és feleség leszünk. :) És persze mi vagyunk a legboldogabbak az egész világon!!! :)
Ez lenne a mi kis egyszerű, de nagyszerű történetünk, ami ha másnak nem is, nekünk a legeslegszebb. :)"
Kaptunk hozzá egy fényképet is, amit megmutathatunk Nektek is! :)
 |
| Kép a jegyespárról, akiktől a történetet kaptuk...:) |
Több, mint 7 évvel ezelőtt történt, hogy vidékről (Nyíregyházáról) lementünk a családommal Tokajba egy kicsit pihenni, napozni, strandolni a Tisza partjára.
Figyelmes lettem egy sármos fiúra, aki nagyon figyelt minket, először csak arra gondoltam, hogy azért, mert annyit szerencsétlenkedtünk egy napernyővel, egyszerűen képtelenek voltunk leszúrni a homokba.. :))
Aztán édesanyámmal elmentünk lángosozni és pont egyedül maradtam egy asztalnál, amikor ez a nagyon sármos fiú odajött hozzám és rendkívül frappáns módon meghívott egy bambira :) Mint később kiderült, ő szentül meg volt győződve arról, hogy direkt úgy intéztem, hogy egyedül maradjak, hogy ő odajöjjön hozzám. Elfogadtam a meghívását, viszont őszintén szólva alig vártam, hogy elfogyjon az a bizonyos bambi, annyira rosszul éreztem magam, nagyon nem volt szimpatikus a fiú.. Aztán amikor megittuk az üdítőt, megkért, hogy ne menjek még vissza a családomhoz, még üljünk le picit a fűbe beszélgetni.. És akkor ott valami teljesen átfordult. Úgy éreztem, hogy végre önmagát adja, észrevette, hogy én igazából rá lennék kíváncsi, nem a körítése. Sokat beszélgettünk, megnéztük együtt a naplementét, és még tüzet is rakott nekem, hogy ne fázzak. Na ezen a ponton biztos voltam benne, hogy igazi férfival van dolgom :))
Szerintem azt mondanom sem, hogy ugyanez a történet az ő elmondásában telesen másképp hangzana :)
Viccet félretéve, fülig beleestünk egymásba, de sok esélyt nem adtam kettőnknek, ő budapesti, én nyíregyházi és egyébként is túl szép lett volna, hogy igaz legyen :)
Na hát ennek a sármos fiúnak vagyok most a menyasszonya :) Tokajban kérte meg a kezem tavaly, ahová megismerkedésünk óta minden egyes évben visszajárunk ugyanazon a napon, amikor találkoztunk. Nagyon egyszerű, de csodálatos és megható lánykérés volt. Szakadt az eső és mi a sátorban kuporogtunk. Megkért, hogy forduljak el, amíg előkotorja az évfordulós ajándékomat. Mire visszafordultam, már ott térdelt, és azt mondta, idén nem ad semmit, hanem ő kéri tőlem a világ legszebb ajándékát, hogy legyek a felesége. :)) Én hangosan zokogtam, annyira megható volt. És csak miután kisírtam magam, akkor vettem észre, hogy egy csodaszép gyűrű van a kezében, viszont az "igen"-t meg kellett ismételnem, mert nem hallotta a sírástól :))
Szóval ki is tűztük a nagy napot, idén megünnepeljük a rokonainkkal és a barátainkkal, hogy férj és feleség leszünk. :) És persze mi vagyunk a legboldogabbak az egész világon!!! :)
Ez lenne a mi kis egyszerű, de nagyszerű történetünk, ami ha másnak nem is, nekünk a legeslegszebb. :)"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése